A nyári napsütés után megjelenő bőrpírt vagy égő érzést könnyű egyszerű napégésnek tulajdonítani. Előfordulhat azonban, hogy a bőr nem pusztán a túl hosszú ideig tartó napozás miatt reagál szokatlanul, hanem valamely gyógyszer, külsőleg alkalmazott készítmény, kozmetikai hatóanyag vagy növényi eredetű anyag fokozza az UV-sugárzással szembeni érzékenységét.
A fényérzékenységi reakció akár olyan napfényterhelés után is kialakulhat, amelyet a bőr korábban panasz nélkül viselt. A tünetek rendszerint a napnak kitett területeken, például az arcon, a nyakon, a dekoltázson, az alkaron vagy a kézfejen jelennek meg. A bőr kipirosodhat, éghet, viszkethet, kiütésessé válhat, súlyosabb esetben pedig duzzanat vagy hólyagosodás is kialakulhat. A gyulladás megszűnése után esetenként tartósabb pigment foltok maradhatnak vissza.
Miért válhat érzékenyebbé a bőr?
A gyógyszer okozta fényérzékenység akkor alakulhat ki, amikor egy szervezetbe kerülő vagy a bőrre felvitt hatóanyag az ultraibolya, ritkábban a látható fény hatására bőrreakciót vált ki. Nem minden, potenciálisan fényérzékenyítő készítmény okoz mindenkinél panaszt. A reakció kialakulását a hatóanyag mellett annak adagja, a kezelés időtartama, az egyéni bőrtípus, a napfény erőssége és a fényterhelés időtartama is befolyásolhatja.
Fényérzékenység egyes antibiotikumok, fájdalom- és gyulladáscsökkentők, vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, szívritmuszavar kezelésére alkalmazott gyógyszerek, valamint bizonyos akne ellenes és külsőleg használható bőrgyógyászati készítmények mellett is előfordulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott gyógyszer szedése szükségszerűen bőrtüneteket okoz, ezért a kezelés önkényes megszakítása nem indokolt.
Fényérzékenyítő reakciót nemcsak gyógyszer válthat ki. Egyes növények és növényi nedvek is olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek napfény hatására gyulladásos bőrelváltozást okoznak. Ez történhet például akkor, ha citrusfélék, zeller, füge vagy más növény nedve kerül a bőrre, amelyet ezt követően erős napsütés ér. Az így kialakuló elváltozás gyakran szabálytalan alakú, csíkos vagy foltos, és később barnás pigmentációt hagyhat maga után.
Nem minden fényérzékenységi reakció egyforma
A gyógyszerekhez és külsőleges készítményekhez kapcsolódó fényérzékenységnek két alapvető formája ismert. A gyakoribb fototoxikus reakció erős napégéshez hasonlíthat. Többnyire viszonylag rövid idővel a fényhatás után alakul ki, és éles határral követheti a napfénynek kitett bőrterületeket. A bőr piros, fájdalmas, égő lehet, súlyosabb esetben pedig hólyagok is megjelenhetnek.
A fotoallergiás reakció immunológiai folyamat következménye. Általában később, akár a napozást követő napokban jelentkezik, és inkább viszkető, ekcémaszerű kiütés formájában mutatkozik meg. Előfordulhat, hogy nem kizárólag a közvetlenül napfénynek kitett bőrön jelenik meg. A két reakció elkülönítése nem mindig lehetséges pusztán a tünetek alapján, ezért visszatérő vagy kiterjedt panaszok esetén bőrgyógyászati vizsgálat javasolt.
Mit tegyünk szokatlan bőrreakció esetén?
Ha napfény hatására szokatlanul erős bőrpír, égő érzés vagy kiütés alakul ki, elsőként érdemes megszakítani a további napozást, és az érintett területet védeni a fénytől. A rendszeresen szedett gyógyszereket ugyanakkor nem szabad saját döntés alapján elhagyni. Célszerű áttekinteni, hogy a tünetek megjelenése előtt történt-e gyógyszerváltás, kezdődött-e új kezelés, vagy került-e új kozmetikum, illóolaj, növényi kivonat, krém vagy gél a bőrre.
A kezelőorvos vagy a bőrgyógyász számára fontos információ lehet, hogy a tünetek mikor jelentek meg, kizárólag a napnak kitett területeket érintik-e, mennyi idő telt el a napozás és a bőrreakció között, illetve milyen gyógyszereket és készítményeket használ a páciens. A pontos diagnózishoz egyes esetekben további vizsgálatokra is szükség lehet, mivel hasonló panaszokat más fény által kiváltott bőrbetegségek, kontaktallergia, ekcéma vagy bizonyos autoimmun kórképek is okozhatnak.
Erős fájdalom, kiterjedt hólyagosodás, jelentős duzzanat, láz vagy rossz általános állapot esetén mielőbbi orvosi ellátás indokolt. Az arc vagy a légutak duzzanata, illetve légzési nehézség sürgősségi állapotot jelenthet.
A fényvédő önmagában nem mindig elegendő
A fényérzékenység megelőzésében fontos a magas faktorszámú, széles spektrumú fényvédő készítmény használata, de a megfelelő védekezés nem merül ki a naptej felvitelében. Lényeges a déli, erős napsütés kerülése, az árnyék keresése, valamint a bőrt takaró, lehetőleg sűrű szövésű ruházat és a széles karimájú kalap viselése is. A fényvédőt megfelelő mennyiségben kell felvinni, majd rendszeresen, különösen fürdés vagy erős izzadás után újra alkalmazni. Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia legalább SPF 30-as, széles spektrumú és vízálló fényvédő használatát javasolja.
Bizonyos fényérzékenységi állapotokban még a gondosan alkalmazott fényvédő sem nyújt teljes körű védelmet, ezért a fizikai fényvédelemnek és a napfény kerülésének kiemelt szerepe van. A szolárium és más mesterséges UV-forrás használata fényérzékenyítő kezelés mellett szintén kerülendő.
Mikor forduljon bőrgyógyászhoz?
Bőrgyógyászati kivizsgálás javasolt, ha a napfény hatására jelentkező bőrpír, kiütés, viszketés vagy égő érzés rendszeresen visszatér, rövid napozás után is kialakul, vagy a megszokottnál súlyosabb. Szintén érdemes szakorvoshoz fordulni, ha a tünetek hosszabb idő alatt sem javulnak, pigmentfoltok maradnak vissza, vagy nem egyértelmű, hogy napégésről, gyógyszer okozta fényérzékenységről, allergiás reakcióról vagy más bőrbetegségről van-e szó.
A szakorvosi vizsgálat segíthet azonosítani a kiváltó tényezőt, meghatározni a szükséges kezelést, és személyre szabott tanácsot adni a további fényvédelemhez. A tudatos napvédelem ugyanis nemcsak a fényvédő használatát jelenti, hanem annak felismerését is, hogy gyógyszereink, bőrápolási készítményeink és környezeti hatások miként befolyásolhatják bőrünk napfénnyel szembeni érzékenységét.
Ha napfény hatására visszatérő vagy szokatlan bőrtüneteket tapasztal, kérjen időpontot a MedCity Egészségközpont bőrgyógyászati szakrendelésére!
Comments are closed.